Párkányi Raab Péter mintegy három méter magas bronzszobrának avatásán Martonyi János külügyminiszter kijelentette: Solti György mindvégig hűséges volt a hazájához, de ez a haza 1939-ben, majd 1945-ben elhagyta őt. Az 1990-es években újra egymásra találtak, sírkövén, amely a Farkasréti temetőben Bartók síremléke mellett található, csak az áll: Hazatért. Solti itthon van - hangsúlyozta a miniszter.

Martonyi János kiemelte: "a legjavát ünnepeljük annak, amit ez az ország a világnak adni tud, mert a nemzet értékét nem az határozza meg a világban, amit másoktól elvesz, hanem, amit adni tud tehetségben, emberségben, irodalomban, festészetben, de leginkább zenében, hiszen a muzsika átlép a nyelvi nehézségeken".

Soltinak két anyanyelve volt, a magyar mellett a zene egyetemes nyelve. Élete vége felé, amikor gyakrabban járt haza, szívesen szólalt meg magyarul. Solti György Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner Leó Magyarországát hordozta a szívében. Ezt az országot tömören fejezi ki a Zeneakadémia, amely nem csupán az örökség őrzője, de a jövő része - mondta Martonyi János.

A karmester özvegye, Lady Valerie Solti megköszönte Eduárd kenti hercegnek és fiának, hogy elkísérték erre az ünnepi alkalomra. A zenekedvelő herceg a Londoni Szimfonikusok patrónusaként ismerkedett meg Solti Györggyel, és vált a család barátjává. Ez volt az első igazi zenekar, amellyel férje komoly, nemzetközi hírű teljesítményt ért el.

Valerie Solti emlékeztetett Solti György életének fő állomásaira, az operaházi korrepetitorságra, Svájcba menekülésére a zsidó törvények életbe lépése után, nagy-britanniai sikereire, a nagyvilágban Japántól az Egyesült Államokig ívelő tevékenységére.

"Függetlenül attól, hogy milyen hosszú időt töltött távol Magyarországtól, férjem életét jelentős mértékben meghatározták a Zeneakadémián töltött diákévek" - mondta az özvegy, aki szerint az újjászületett intézmény szépsége, az oktatás példaképül szolgálhat más akadémiák számára.

(MTI)

forrás:http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/hirek/24967