Kosztolányi Dezső írta

„Köröttünk vannak ezek a nóták, a levegővel szívjuk magunkba. Úgy vesznek körül bennünket, mint valami monda, valami hitrege, mely hatalmasabb nálunk. Egybefűznek végzetesen és egységet teremtenek közöttünk, akik egyébként oly kevésben tudunk megegyezni.”