Erkel - A zeneszerző, aki nem a királyoknak írt
Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus és a magyar nemzeti opera megteremtője 203 éve, 1810. november 7-én született. Fontos szerepet játszott a 19. század magyar zenei életében, és 1835-től kezdve mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt a fővárosban.
Erkel 1810. november 7-én, Gyulán született német eredetű zenészcsaládban. Gimnáziumi és zenei tanulmányait Nagyváradon, majd Pozsonyban végezte. Itt hallotta először Bihari János verbunkos zenéjét és a vendégként fellépő Liszt Ferenc virtuóz zongorajátékát. Tizennyolc évesen már Kolozsváron volt zenetanár, ahol "remekjátszó hangászművészként" (azaz zongoraművészként) és zeneszerzőként vált ismerté. Kompozícióiba a polihisztor Brassai Sámuel biztatására emelte be a magyaros motívumokat. A reményteljes ifjú 1835-ben a Budai Magyar Színjátszó Társulathoz szerződött karmesternek, ahonnan hamarosan a Pesti Magyar - 1840-től Nemzeti - Színházhoz hívták, ahol 1838 januárjában vezényelt először.
1840-ben adták elő első operáját, a Bátori Máriát. Későbbi műveihez hasonlóan már ez is a magyar történelemből merítette témáját - igaz, nem úgy, ahogy azt elvárták tőle. Ez a "szokása" később is megmaradt. Báró Podmaniczky Frigyes, az Operaház intendánsa szemére is vetette az idős Erkelnek: "Annyi dalműve közül egy sem volt, amelyet valamely ünnepélyes alkalommal elő lehetett volna adni... Király- vagy királyné gyilkolás, az aristocratia elleni zendülés, nemzetiségi harcok s torzsalkodás nélkül nem lehetett egyetlen librettója sem".

A nép ajka


1843-ban nem indulhatott a Szózatra kiírt pályázaton, mert a zsűri tagja volt, de Egressy Béni kompozícióját ő hangszerelte zenekarra. A következő évben megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot, nemzeti imánkat azóta is az ő zenéjével énekeljük. A fanyalgó Honderű ugyan akkor azt írta: "a Hymnus szelleméhez alkalmazott templomi zene... a nép ajkán visszhangra nem fog találni", de nem lett igaza. Erkel első igazán jelentős operája, egyben az első igazán magyar nemzeti opera, a Hunyadi László 1844-ben született. Ebből énekelték 1848. március 15-én este a Nemzeti Színházban a Meghalt a cselszövő című kórus részt. A szabadságharc leverése utáni időszak a személyes csapások miatt is élete legnehezebb időszakának bizonyult: elvesztette édesapját, lányát és öccsét, házassága felbomlott, a zeneszerző komorrá és rideggé vált.

Forrás: VJM.hu/mtva.hu

Válasz