Szeretettel köszöntelek a Nemzeti Muzsika közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nemzeti Muzsika vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Nemzeti Muzsika közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nemzeti Muzsika vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Nemzeti Muzsika közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nemzeti Muzsika vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Nemzeti Muzsika közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Nemzeti Muzsika vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
1/1 oldal (6 videó)
Rákóczi búcsúja és imája - Lugosi Tibor tárogató
Lugosi Tibor
Feltöltés ideje: 2009 aug 25
Rákóczi búcsúja és imája - Lugosi Tibor tárogató
A kuruc szabadságharc (1704 - 1711) vezére, II. Rákóczi Ferenc és híveinek panaszos hangú, párbeszédes búcsúéneke. (A kesergő a hallgató nótához hasonló szerkezetű, hangszeres zenemű a 18. sz. elejéről, szövegét tekintve pedig panaszos hangú.Rákóczi kesergője a vele rokon Rákóczi-nótával együtt valószínűleg közvetlenül a kuruc szabadságharc után keletkezett, e kettő keveredett egymással, maga a Rákóczi kesergője több változatban maradt fenn a szájhagyományban. A legépebb változatot Nagyszalontán és Nagyecseden jegyezték le: az egyik szöveget Arany János rögzítette és küldte közlésre Thaly Kálmánnak, a másikhoz Kodály Zoltán gyűjtötte a dallamot. Néhány töredéket nem számítva, a teljesebb változatok kevéssé térnek el egymástól: a versszakok sorrendje nem azonos ugyan, de az első általában megmarad ( Hallgassátok meg, magyarok, amit beszélek!)
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!