Weiner Leó - Szvit Op. 18 / Magyar Népi Táncok - szimfonikus zenekarra
1 perces részletek a műből > >>

Weiner Leó 1885. április 16-án született Budapesten, abban a városban, melyet élete során alig hagyott el hosszabb időre. Kimagasló tehetsége már a Zeneakadémián (1901-06) megmutatkozott, ahol Koessler János tanítványaként az utolsó évben négy ösztöndíjat ill. pályadíjat nyert meg brilliáns technikai felkészültségű, gazdag dallaminvenciójú, ragyogóan hangszerelt darabjaival.

Kultsár István
a minden fillérét tollával kereső

Kultsár a népdal- és néptánc gyűjtés szorgalmazója
1817-től vett lendületet a népdal ügye. Kultsár által alapított lapban a Hazai és Külföldi Tudósításokban 1811-ben tesznek közzé felhívást a népdalok gyűjtése iránt. Ekkor Kultsár nem tett különbséget a köznép hangján írott énekek és a történeti énekek között. A következő évben azonban már csak a köznép dalai címen tesz felhívást ugyanott, eredménnyel is jár, s megkezdhette lapjában a népdalok közlését.

"Balassagyarmaton (Nógrád megyében) születtem 1789-ben becsületes, de szegény szülőktől..." Így kezdi önéletrajzát Rózsavölgyi Márk, a klasszikus verbunkos muzsika utolsó nagy reprezentánsa, a "Csárdás atyja", az Első Magyar Társas Táncz gyönyörű dallamainak megálmodója, az ezernyolcszázas évek első felének híres zeneszerzője.

Rózsavölgyi Márk (1789-1848)

Rózsavölgyi Márk született Balassagyarmaton Rosenthal Marcusként, 1789-ben, meghalt Pesten, 1848. január 23.-án. Zeneszerző, hegedűművész, a csárdás műzenéjének atyja.

Az alábbiakban Réti Zoltán írását közöljük, melyet a helyi Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény honlapjáról vettünk át, Ember Csaba Igazgató Úr szíves engedélyével:

Balassagyarmaton (Nógrád megyében) születtem 1789-ben becsületes, de szegény szülőktől….

A Dunaszerdahely melletti Nagyabonyban született 1764.október 21-én. Apja hegedüs volt, így nem csoda, hogy tizenéves korában már ő is zenekart vezetett. 24 éves korában egy szerdahelyi cimbalmos lányával, Benyák Évával kelt egybe.

Szülőföldjén igen népszerű volt már, mikor 1802-ben Pestre költözött. A legnevesebb cigányzenészekből összeállított bandájával hamarosan olyan hírnévre tett szert, amilyenre addig még nem volt példa. A pesti termek közönségének meghódítása után híre befutotta a szomszéd országokat is.

Ábrahám Miklós túrkevei énekesre emlékezünk november 24-én, vasárnap 15 órától a túrkevei Korda Sándor Színházteremben. A műsor Miklós bácsi születésének 85. évfordulója alkalmából, az iranta való tisztelet kifejezéseként kerül megrendezésre. A fellépők között találhatjuk: Madarász KAtalint, KArcagi NAgy Zoltánt, Kolostyák Gyultát, Koltai Lászlót, kísér: a Liszt-díjas Szalai Antal és zenekara. Vendégünk lesz még: Angyal Ferenc citerás, Finta Zoltán és az F.

Erkel Színház – Megnyílt a felújított épület

Budapest, 2013. november 7. A felújított Erkel Színház épülete esti díszkivilágításban 2013.

"A magyar népdal - olvassuk Kodály Zoltánnál - az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". A népzene olyan dallamokból tevődik össze, amelyeket sokan és sokáig énekeltek.

Bartók eredetiben - Magyar Nemzet Online Lemezkritika


Népi dallamokkal bánni tudni: egyike a legnehezebb feladatoknak. Merem állítani, van olyan nehéz, ha nem nehezebb, mint egy nagyszabású eredeti mű megírása – írta Bartók Béla. Azt, hogy ez mennyire igaz, most igazán megérthettük. Ha népdalfeldogozásra gondolunk, számtalan olyan előadás jut az eszünkbe, amely gyökeresen mást sugall, mint az eredeti népdal. Emiatt aztán addig, hogy Bartók mennyire értette, mi is az adott népdal szövegi-zenei lényege, kotta nélkül szinte el sem jutottunk.

Csemer Géza Fejezetek a magyar cigányzene történetéből

A cigányzene útjai, úgy tűnik, kihalóban van: a társadalmi, művelődésbeli, ízlésbeli változások kiszorították. Ott tartunk, hogy már-már idegenforgalmi attrakciónak, múzeumi illusztrációnak számít. Ráadásul a magyarországi cigányság zöme nehéz időket él, s egyes rétegeinek kriminalitása az egész népcsoport megítélésére igen kedvezőtlenül hat. Az értékteremtő elődök példájának megismerése is segíthet a cigány fiatalságnak, hogy megtalálja helyét a társadalomban, ne a rosszat, hanem a jót kövesse.

A művelt közönség jól ismeri zeneéletünk ünnepnapjait. Egy-egy Bartók- vagy Kodály-premier... egy-egy «Hohe Messe»- vagy «Missa Solemnis»-előadás... az operaházban Failoni a «Götterdämmerung»-ot vagy a «Falstaff»-ot vezényli... Vásárhelyi Zoltán Kecskeméten megszólaltatja Josquin «Pange lingua»-miséjét és Schütz «Máté passió»-ját... Casals vagy Huberman Bachot játszik... Sauer zongoráján Chopin-darabok, Dohnányién Beethoven-koncertek csendülnek meg...

Móra Ferenc Könyvkiadó, 1976

Gál György Sándor regénye Erkel Ferenc küzdelmes életét jeleníti meg. Erkel a magyar nemzeti muzsika egyik megteremtője, aki úgyszólván elődök nélkül hozta létre a magyar operát (Báthori Márai, Hunyadi László, Bánk bán, Névtelen hősök, Brankovics, Dózsa György stb.). E hatalmas alkotó munkája mellett megteremtője a magyar szimfonikus játéknak is, hiszen a százéves múltra visszatekintő filharmóniai zenekarunk első karmestere.